Marika elhoztam neked is, ha gondolod tedd ki majd magadnak itt meg töröld.. köszönöm, nagyon szép!!
Ja és hogy kitetted a képeim is, azt is köszönöm, szép estét neked, ölellek szeretettel..
Szívesen elnézelődnék itt !
Az új-zélandi Szentjánosbogár-barlang
1887-ben egy maori törzsfőnök, Tane Tinorau által felfedezett hely ma
népszerű turistacélpont, ahol az első látogatókat még maga a felfedező
kalauzolta körbe a barlangrendszerben, ma már vezetett túrák keretében
ismerkedhetünk meg a barlang különös lakóival.
A Waitomo-mészkőbarlang a megszokott csodálatos formájú
cseppkőformációkon túl egy különleges élőlénynek is otthont ad. A barlang
alatt van egy másik terem, amit csak egy földalatti folyón keresztül
lehet megközelíteni csónakok segítségével. A folyót, az ókori görög
mondák alapján Styxnek hívják, mely az élők és holtak birodalmát
választja el, és 9 kanyarulattal fut az alvilág legmélyére, egészen
Hádész palotájáig.
A terem neve Glowworm, ami szentjánosbogarat jelent, ám ma már tudjuk,
hogy az Arachnocampa luminosa nevű légyfaj ragadozó lárvája felelős a
fényjelenségért. Az amúgy koromsötét barlangtermet egy kémiai reakciónak,
a biolumineszcenciának köszönhetően képesek beragyogni, melyre több
organizmus is képes az élő világban, mint a Bioluminescent Bay-ben élő
planktonok...
A lárvák a kékes-zöld fény kibocsátásával csalogatják magukhoz
zsákmányukat. A barlang sziklás falairól gyöngyfüzérszerűen lelógó lárvák
15-20, a pókokhoz hasonló fonalat engednek le, hogy az általuk
kibocsátott fény felé szálló rovarok ezekbe beleragadjanak.
A Szentjánosbogár-barlang kb. 30 méter hosszú és 12 méter széles, a
boltozatai hozzávetőlegesen 5 méter magasak. Itt található a legtöbb a
különlegesen világító légylárvából, amelyek egyedülálló látványt
biztosítanak az idelátogatók számára. A barlang akkor a legszebb, amikor
a lárvák a legéhesebbek, ekkor világítanak ugyanis a legintenzívebben.
Köszönöm szépen hogy láthattam ezt a szépséget! |
Offline
